KERESKEDELMI ÉLET

A szerkesztő jegyzete

Nincs mese

Bizonyos szintű alkalmazkodással akár a magunk hasznára is fordíthatnánk

egy kedvezőtlenné vált helyzetet, még akkor is, ha abban mások csakis a nehézséget látják. Márpedig vannak, akik pontosan az ellenkezőjét teszik: megcsontosodottságból, netán gőgből, vagy hozzá nem értésből elutasítják, rosszabb esetben elszalasztják a fejlődés ilyesfajta lehetőségét, a kiútkeresést, a talponmaradást. Pedig a már addig befektetett munka eltékozlása, a tervek, álmok, feladása nem csak lelkifurdalást okoz egy életre, de végzetes veszteségekhez vezethet…

A silánnyá torzított hazai gazdaság és a világválság mostanság éppen elég apropót ad a megmutatkozást keresőknek, de lehetőséget kínál a kisebb-nagyobb változtatásra, fejlődésre készeknek is. Azoknak az elszántaknak, akik nem hagyják veszni munkájuk, vállalkozásuk, elmúlt év(tized)eit, akik nem hagyják méltatlanul elkallódni szakmai rátermettségüket…

Jó, jó, de ehhez ismernem kellene az előrejutáshoz vezető utat – ágál a mindig más(ok)ra számító.

Tudnom kellene, hogy mit tegyek és hogyan – gyötrődik a mindig tétova.

Biztos, hogy egy új módszerrel eljutok a célomig, megtérül a befektetett pénz és munka? – őrlődik kicsinyes kérdésein a folyton aggályoskodó...

Nem! Nem biztos, hogy ha elszántuk magunkat, nem lesznek veszteségeink. Nem biztos, hogy mire megmenekülünk, nem leszünk a végletekig elcsigázottak. Nem biztos, hogy amit a túlélésért kiválasztottunk, az lesz az egyedül üdvözítő módszer. Az is meglehet, muszáj lesz még tovább ötletelni, agyalni, kisajtolni magunkból még valamit, amit mások eddig nem találtak ki – csakhogy többet adjunk, mint mások adnak. És, kapaszkodjanak meg, az a legijesztőbb, hogy senki nem fogja majd a kezünket, és nem terelget jó szándékúan, míg végigaraszolunk a túlélésig vezető úton…

De van egy jó hírem is, annyira azért mégsem leszünk egyedül: a CÉL mindig ott „lebeg” majd előttünk, éppen egy karnyújtásnyira. Ehhez azonban nincs mese, keresnünk kell egyet, majd még egyet, utána még egyet…, még akkor is, ha azok mások számára megmosolyogtatóan kicsiknek is tűnnek. Aztán addig menni, tenni, amíg mind a miénk nem lesz. Ez a világ törvényszerűsége.

A lapunkban hátrébb helyet kapott „Zöld utat keresnek a fejlődésnek”

és „A megtorpanásokért, veszteglésekért, hanyatlásokért, nem okolhatók kizárólag a körülmények!” című írások is erről tanúskodnak.

Kazai Mária

(Az írás a Kereskedelmi Élet 2010. februári számának 1. oldalán is olvasható)

Mi mennyi 2010-ben?

Összefoglalónkban…

a munkabérek, illetmények (minimálbér, garantált bérminimum);
a 2009. december 31-ét követően megállapított nyugdíjak, nyugdíjszerű ellátások;
az álláskeresők támogatása, keresetpótló juttatás;
a munkaadók által fizetendő közterhek;
a munkavállalók által fizetendő közterhek;
az egészségügyi szolgáltatási járulék;
az adósávok, adókedvezmények, a pénzbeli társadalombiztosítási ellátások és családtámogatások,

… tételes felsorolásait rendeztük táblázatokba.

(A táblázatokat a Kereskedelmi Élet 2010. februári számában, a 4-5.oldalon közöljük)

***

Iparűzési adó:
miért fizetünk másképp és máshová?

A KISOSZ tagságához tartozó vásározók és piacozók több megyéből jelentették,

hogy az APEH felé teljesítendő napi bevallások mennyire megnehezítik a törvényes működést, és az adminisztráció teljesítése ellehetetleníti a vállalkozásokat.

Ezért Szövetségünk a Pénzügyminisztériumhoz fordult, kezdeményezve a törvény módosítását.

A kormány a vállalkozások adminisztrációs terheinek csökkentésével indokolta az ideiglenes iparűzési adóval kapcsolatos változtatásokat. Cikkünk ismerteti a módosítás további indoklásait.

Ezen kívül részletezzük az adózók kötelezettségeit, így a bejelentési és bevallási és adófizetési kötelezettség megváltozott szabályait, és tájékoztatunk a 2010-ben fizetendő iparűzési adóelőlegek előírásairól.

(Mindenre kiterjedő tájékoztatót a Kereskedelmi Élet 2010. februári számának 3.oldalán adunk.)

***

Piaci alapon

Ideiglenes iparűzési adó: nehézkes a bejelentkezés, a bevallás és a befizetés is

Közös testületi ülést tartott a KISOSZ Győr-Moson-Soporon megyei tagegyesület elnöksége és a győri piaci önkormányzati testület. A tagegyesület több mint egy évtizede működtetője a Dunakapu-téri zöldség- és ruha piacnak, ezért minden évben felülvizsgálja a működtetés feltételeit, illetve a helyhasználati díjakat, s amennyiben szükség van rá, módosít.

Az elnökségnek tartott beszámolójában a tagegyesület titkárasszonya egyebek mellett rávilágított arra is, hogy a tevékenységeiket piacokon, vásárokon folytató kereskedő és vendéglátó vállalkozók számára miért vált nehézkessé az ideiglenes iparűzési adó új bejelentkezési, bevallási és befizetési rendje.

Lapunk, az íráson belül külön tájékoztatóban közli az új ideiglenes iparűzési adórendszabállyal kapcsolatos valamennyi kitételt, kötelezettséget!

(Összefoglalónkat a Kereskedelmi Élet 2010. februári számának 8. oldalán közöljük.)

***

A zárjegy új szabályai

Idén január elsején lépett hatályba a zárjegy alkalmazásának, a zárjeggyel való elszámolásnak

a részletes szabályairól szóló a 43/2009. (XII. 29.) PM rendelet.

Lapunk e havi számában részletesen tájékoztatunk a zárjegy megrendelésének, kiadásának, átvételének feltételeiről és a napi adatszolgáltatási kötelezettségekről; arról, hogy milyen előírások, törvények vonatkoznak a zárjeggyel rendelkező termékek forgalmazására, tárolására vonatkozóan a kiskereskedelmi boltok üzlethelyiségében és tároló helyén (raktárában), a vendéglátó-ipari üzletek és a kereskedelmi szálláshelyek tároló helyén (raktárában), továbbá a nagykereskedés tároló helyén (raktárában).

(Mindenre kiterjedő információkat a Kereskedelmi Élet 2010. februári számának 2.oldalán adunk.)

Zöld utat keresnek

a fejlődésnek Észak-Magyarországon összefogtak a turisztikai- és vendéglátó ágazatban tevékenykedők „Zöld Utak” elnevezéssel turisztikai-vendéglátási innovációs klasztert

hoztak létre az alapító tagok tavaly októberben, a gyöngyösi Károly Róbert Főiskola segítségével. (A klaszter a jelzett témában működő turisztikai-vendéglátó és kapcsolódó tevékenységeket folytató vállalkozások, szervezetek, magánszemélyek önkéntes együttműködése – a szerk.) A klaszter céljáról, vállalt és tervezett feladatairól dr. Kereszturi Ferenc, a főiskola turizmus és területfejlesztési tanszékének főiskolai docense és óraadó tanára, a KISOSZ Pest megyei tagegyesülete elnökségi tagja készített összefoglalót, ismertetőt.

Nem vadonatúj ötletek kialakítása a cél, mondja egyebek mellett a szerző, hanem a meglévő értékek felhasználása, olyan intézkedésekkel, amelyek közvetlenül vagy közvetetten szolgálják a turizmust. A tanulmány konkrét, helyszínekhez kötött javaslatokkal is szolgál.

(A cikk teljes szövegét a Kereskedelmi Élet 2010. februári számában, a 6.oldalon közöljük)

***

A létszámleépítések megelőzése érdekében

Munkaadóknak ajánlják: munkahelymegőrző támogatás, részmunkaidős foglalkoztatás támogatása

Kedvezőtlen és a mikro- és kisvállalkozók helyzetét nehezíti, hogy a MEGŐRZÉS-9122/2009 elnevezésű OFA-pályázatra csak azok a vállalkozások jelentkezhetnek, amelyeknél a pályázat benyújtását megelőző hónapban a munkajogi állomány létszáma minimum 3 fő volt – írtunk róla lapunk tavaly novemberi számában. A problémát felvető Somogy megyei KISOSZ tagegyesület azzal érvelt, a rendszer kedvezőtlen, mert "...a kereskedelemben és vendéglátásban működő mikro- és kisvállalkozások zöme, a nehéz hazai gazdasági helyzet miatt már korábban lecsökkentette állandó alkalmazotti létszámát, és többségük csak egy-két fővel dolgozik. Ezért lenne fontos számukra, hogy ne zárják ki őket a foglalkoztatottság megőrzésének támogatási rendszeréből..." A szervezet még akkor felvetette, változtatni kellene a pályázati rendszeren, s ezt az álláspontot a szervezet ügyvezető társelnöke, Kertész Rezső több megyei, regionális és országos szintű szakmai fórumon is képviselte. Így a Munkaügyi Tanácsok Országos Konferenciáján vagy az aktuális regionális munkaügyi tanácsüléseken, kaptuk az információt. A Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Tanács legutóbbi ülésén olyan határozatot hozott, szólt a további információ, amellyel több szempontból is segíti az előbb elmondottak miatt hátrányos helyzetbe került vállalkozókat. Lapunk megkereste a regionális munkaügyi hatóságot és a vállalkozóknak útmutatóul szolgáló tájékoztatást kért…

(Minden részletre kiterjedő tájékoztatás a Kereskedelmi Élet 2010. februári számának 7.oldalán)

***

ADÓZÓNA

Tevékenységre jellemző kereset 2010-ben

Adószakértőnk a 2010-es változások egyik legnagyobb bizonytalanságára, a „tevékenységre jellemző kereset” fogalmának és mértékének meghatározására hívja fel az egyéni és társas vállalkozók figyelmét. Ezen túlmenően információkat, „fogózókat” ad arra vonatkozóan is, hogy a különböző vállalkozási formáknál milyen szempontokat érdemes figyelembe venni annak meghatározására, hogy melyik módszert alkalmazzuk.

(A részletező szakértői magyarázatot a Kereskedelmi Élet 2010. februári számának 13. oldalán közöljük.

***

Kiskereskedelem:
tovább csökkent a forgalom

A tavalyi első tizenegy hónapban öt százalékkal esett vissza a kiskereskedelmi forgalom a korábbi év hasonló időszakához képest, derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) jelentéséből. A beszámoló részletesen, adatokkal alátámasztva tér ki a különböző hazai üzlettípusok forgalmára és megtudhatjuk azt , az unió más országaiban mi a helyzet.

(Az elemzést a Kereskedelmi Élet 2010. februári számának 15. oldalán olvashatják.)

***

A megtorpanásokért, veszteglésekért, hanyatlásokért, nem okolhatók kizárólag a körülmények!

Folytatódik interjúsorozatunk, amelyben Prescher Mária, az itthon és a határainkon túl is elismert vállalkozásvezetési szakértő, vállalkozási tanácsadó mondja el véleményét és mutat rá azokra a hibákra, hiányosságokra, amelyek, többek között – meglátása és tapasztalata szerint – nem engedik előrejutni a vállalkozásokat. Kijelentéseinek hitelességét közel két évtizedes vállalkozói és tanácsadói, illetve főiskolai és egyetemi előadói múltja és jelene indokolja. Cikksorozatunkban arra szeretnénk ráirányítani a figyelmet, hogy – sokak meggyőződésével ellentétben – a megtorpanásokért, veszteglésekért, hanyatlásokért, elbukásokért nem okolhatók kizárólag a körülmények. A vállalkozók „bűnei”: a felkészületlenség, az érdektelenség, a restség, az irigység, a bűnbakkeresés, az ujjal mutogatás…

(Az interjú a Kereskedelmi Élet 2010. februári számának 10-11. oldalán olvasható)

A cikksorozat első része: „Megveszem és eladom: ez ma kevés”

Kereskedelmi Élet 2009. december, 10. oldal

A cikksorozat második része: „A vállalkozók elmennek a lehetőségek mellett?”

Kereskedelmi Élet 2010. január, 8. oldal

Tisztelt Olvasóink!

Várjuk az interjúkban megjelent állításokkal, kijelentésekkel kapcsolatos véleményeiket szerkesztőségünk postai vagy internetes címein. Üzeneteiket továbbítjuk a szakértőnek, aki lapunkon keresztül készséggel válaszol felvetéseikre és további kérdéseikre.

***

Törölték a vagyonadó-kalkulátor adatait

Az Alkotmánybíróság – visszamenőleges hatállyal – alkotmányellenesség miatt megsemmisítette a lakóingatlanok adójának bevallásához felhasználható becsült forgalmi érték közléséről szóló 242/2009. (X.29.) Kormányrendelet. Ennek következtében az adatközlés célja megszűnt. Tájékoztatónk az adóhatóság témával kapcsolatos közleményét, illetve további intézkedéseit tartalmazza.

(További részletek a Kereskedelmi Élet 2010. februári számának 11. oldalán.)

***

Határidőnapló – FEBRUÁR

Lapunkban minden hónapban felhívjuk a figyelmet mindazokra a kötelezettségekre, amelyeknek a nevezett határidőkig eleget kell tenniük az egyéni és társas vállalkozásoknak. Rovatunkban néven nevezzük a vállalkozások tevékenységeivel összefüggő járulékokat és közöljük a bevallások és/vagy befizetések törvényes határidejét.

Ebben a lapszámban a február 12-től február 28-ig tartó időszak esedékes feladataira irányítjuk rá a figyelmet.

(Tájékoztatónkat a Kereskedelmi Élet 2010. februári számának 14. oldalán találják.)

***

Gépjármű üzemeltetés: mi költség és mi nem?

A gépjárművek üzemeltetésével kapcsolatos költségek elszámolásának alapvető, és idén életbe lépett szabályaira hívjuk fel a figyelmet írásunkban.

Címszavakban: a Kifizető érdekében használt járművek,

Magánszemély saját tulajdonában lévő személygépkocsi,
Nem saját tulajdonban lévő járművek,
Munkába járás,

Az önálló tevékenységet folytatók – ide nem értve az egyéni vállalkozókat – járműveivel kapcsolatos költségek elszámolásáról,

az Autópálya-matrica, a Társaságok tulajdonában lévő járművek

Üzemanyag megtakarítás – 2010. január 1-jétől módosultak az szja-törvény üzemanyag magtakarításra vonatkozó rendelkezései.

(További részletek a Kereskedelmi Élet 2010. februári számának ….. oldalán.)

***

A tevékenységre jellemző kereset

Új fogalommal és az arra jellemző szabályozórendszerrel kellett megismerkedniük a vállalkozásoknak.

Tájékoztatónkban az idén januártól érvényben lévő, tevékenységre jellemző kereset fogalmát és az ahhoz kapcsolódó szabályokat részletezzük. Mit jelent a tevékenységre jellemző kereset; a főtevékenység; a piaci viszonyoknak megfelelő díjazás; a szokásos piaci érték; a szokásos vállalkozói haszon; a társas vállalkozás tagjának személyes közreműködői jogállása?

(Részletes magyarázatot a Kereskedelmi Élet 2010. februári számának 12-13. oldalán adunk.)

***

„Panasszal vevő ne menjen ki az ajtón!”

„A kereskedelemben végzett kimagasló szakmai tevékenység illetve életmű elismeréséért” nemrégiben Klauzál Gábor-díjat adományozott a gazdasági miniszter Németh István Péternek, a KISOSZ Győr-Moson-Sopron megyei tagegyesület elnökségi tagjának.

Írásunkban a divatáru kereskedő szakmai életútját kíséreljük meg feleleveníteni.

(Az interjúrészleteket közlő méltatást a Kereskedelmi Élet februári számának 9. oldalán olvashatják.)

***

„Gazdasági válságban a belső piac növekedésével nem lehet számolni”

A fenti véleményt Varga István gazdasági és fejlesztési miniszter mondta egy januári kormányszóvivői tájékoztatón, amelyről lapunk is beszámol. A minisztérium tavaly év végén készített felmérést, s ezek eredményeinek ismertetése, illetve annak magyarázata után tette kijelentését a tárcavezető. A rövid írásban ismertetjük azokat a további „kitörési lehetőségeket”, amelyeket a szakember a gazdasági válság idején célravezetőnek tart.

Az összefoglalóból kiderül még, hogy hány vállalkozás működik ma hazánkban, ennek hány százalékát teszik ki a kis- és közepes vállalkozások, mennyi a részesedésük a bruttó hozzáadott értékből, a nettó árbevételből, és a vállalkozói adók hány százalékát tették ki a kkv- szektor befizetései.

( Részletek a a Kereskedelmi Élet 2010. februári számának 15.oldalán.)

***

„A turizmusban dolgozó vállalkozók kiérdemlik a nagyobb figyelmet”

Így fogalmazott Bajnai Gordon a XVIII. Turisztikai Díjátadó Gála és Évadnyitó rendezvényen. A turizmust a válság jobban érinti, mint egy átlagos ágazatot, jobban ki van szolgáltatva az időjárásnak, a turisztikai hangulatoknak, világpolitikai konfliktusoknak, gazdasági válságoknak, mondta még egybek mellett a miniszterelnök. Majd egy szakmai elemzés alapján megfogalmazta véleményeit az ágazat jelenlegi helyzetére és az abban dolgozó vállalkozókra vonatkozóan. Erről szól rövid összefoglalónk.

(Részletek a Kereskedelmi Élet 2010. februári számának 15.oldalán.)

***

Vásárnaptár – válogatás

Rovatunkban arról tájékoztatunk, hogy február végéig az ország melyik településen, mikor lesznek az országos állat- és kirakodóvásárok, régiség-, autó-, munkagép-, búcsú-, kutya- és ünnepi vásárok.

(Válogatásunk a Kereskedelmi Élet 2010. februári számának első belső borítóján található.)

***